Tisztelt Haraszti Lakosok!

Az utóbbi időben több jelzés érkezett hozzánk, hogy az áramszolgáltató vezetékjogot jegyeztetett be az ingatlanjukra. Kérjük, olvassák el alábbi tájékoztatónkat:

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 2008. január 1-jén hatályba lépett 172. §-a és 173. §-a szerint:

172. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély nem lelhető fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül kérheti a vezetékjog megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.

(2) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) A vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

173. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz éven belül idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, vezetékjoggal rendelkező közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatósághoz e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedély iránti kérelmet nyújthat be. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős egyszerűsített engedélye alapján kerülhet sör.

(2) A jogerős egyszerűsített üzemeltetési engedéllyel a Hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) Az egyszerűsített üzemeltetési engedély, illetve a vezetékjog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

A közcélú hálózat föld alatti kábel nyomvonalaként,  föld feletti légvezeték nyomvonalaként, előzőek biztonsági övezeteként érinthet egy ingatlant.

A hálózat, és annak biztonsági övezete által érintett területre vonatkozik a vezetékjog. A biztonsági övezet rendeltetése, hogy az ott lévő személyek, építmények, területek védelme megvalósuljon. Ennek mértékét, egyebek mellett, a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet írja elő.   

A hatályos villamos energia törvény fent idézett rendelkezései tehát kötelezővé teszi a hálózatok tulajdonosai számára, hogy 2012. december 31-ig közigazgatási eljárás útján kérjék a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését. 

Elviekben itt nem új, hanem régóta meglévő vezeték létesítésekor keletkezett vezetékjogról van szó. 

A meglévő vezetékek bejegyeztetésénél a villamos energia törvény többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ezért kártalanítás sem igényelhető (Vet 172.§(3)). 

A fenti általános jellegű tájékoztatáson kívül természetesen lehetséges, hogy az egyes határozatok jogsértőek, ehhez azonban az alapul szolgáló, a határozat indokolásában felsorolt határozatokat, kérelmeket, vázrajzokat kellene átnézni, illetve a helyszínen kellene ezeket a valós és az ingalan-nyilvántartási állapottal összevetni.

A fentiek alapján tehát azt javasoljuk, hogy minden esetben be kell tekinteni a vezetékjog bejegyzése alapjául szolgáló okiratokba, vázrajzokba, határozatokba, és ezen okiratok, valamint a helyszín és az ingatlan-nyilvántartási állapot ismeretében dönthető el, hogy a vezetékjog bejegyzése törvényes-e, fellebbezés benyújtása szükséges-e, vagy sem.