|
A Hunyadi János Általános Iskola alsó és felső tagozatos iskolaépületeinek korszerűsítése és bővítése
Dr. Szalay László Polgármester Úr beszéde a megújult iskola átadási ünnepségén
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Két évvel ezelőtt, amikor a "kisiskolát" felújítottuk, és az évzárón megígértem, hogy folytatjuk, sokan nem gondolták, hogy ez lehetséges. Igazgató asszonyt, mikor két hete bejártuk az épületet, kérdeztem is, hogy ugye nem gondoltad volna. Ő azt válaszolta, hogy gondolta, sőt hitt benne, talán kicsit bennünk is hitt. És hittem benne én is, és úgy gondolom, hittek benne a képviselők, Jegyző Úr, a Hivatal dolgozói és mindenki, aki dolgozott érte. Tudjuk, hogy hit nélkül nem is érdemes dolgozni, és élni sem igazán érdemes.
Sokat gondoltam erre az iskolára, többször elképzeltem a mai napot és azt, hogy az épület megújul és szép lesz. Elképzeltem a falakat, amelyek itt és a felső tagozat épületében is megtelnek zsivajjal. Elképzeltem, hogy tanár, diák, szülő egyaránt élvezi és örül neki. Hölgyeim és uraim, a gondolatnak teremtő ereje van. Főleg, ha ennyi jó szándékú ember teszi.
Tudjuk, hogy egyedül nagyon nehéz. Nemcsak képletesen, hanem szó szerint is nehéz. Saját erőből nehezen megy. Mert talán képesek lennénk rá, de a harasztiak – joggal – annyi minden mást is várnak tőlünk, hogy utakat építsünk, óvodát, bölcsődét bővítsünk, hogy menjen a busz, és sorolhatnám tovább a feladatainkat.
És akkor eljött a lehetőség! Európai uniós forrásból megépült az iskola. Olyanná, amilyenné elképzeltük, amilyenné gondolatban már megteremtettük.
A tervek készek voltak. Belevágtunk. Elkészítettük a pályázatot, igyekeztünk a legjobbak között lenni, mert ne legyenek kétségeink: itt a legjobbnak kell lenni! Ez sok ember munkáját dicséri és feltételezi. Megnyertük a pályázatot, 250.000.000 forintot, amihez hozzátettünk 71.000.000 forintot.
Egyre újabb és újabb hittel és bizakodással teli gondolat és kérdés született. Vajon sikeres lesz a közbeszerzés, megfelelő, profi kivitelezőt találnunk? Izgultunk, tudja-e tartani a határidőket, tudunk-e úgy építkezni, hogy közben az oktató-nevelő munka zavartalan legyen? És ha elkészülünk, vajon mit szólnak hozzá azok, akik használni fogják és belakják? Ünnep lesz a mai nap?
Itt vagyunk, látjuk, megérinthetjük, nem kell válaszolni ezekre a kérdésekre. Tudjuk azokat. Ez az építkezés számomra személyes ügy, talán hiúsági kérdés is, ugyanúgy, mint bármely beruházás, ami megvalósul városunkban.
Nem csak azért, mert jómagam is itt tanultam ebben az épületben a betűvetést, olvasást, amely minden később megszerezhető tudás alapja. Ez az iskola a város szívében a település legrégebbi intézménye, amely falakból több mint száz év köszön vissza. Ahol mai dédnagyszülők, nagymamák, nagypapák tanultak. Ahol a dunaharaszti értelmiség színe-virága oktatta és nevelte a nebulókat, és teszi ezt mai is.
A mi életünkben jött el az idő, a páratlan lehetőség, hogy újravarázsoljuk az alma matert, hogy alkalmassá tegyük akár újabb száz évre.
Tudom, hogy porszemek vagyunk csupán Széchenyihez, Klebelsberg Kunóhoz képest, mégsem kell szégyenkeznünk, ha hivatkozunk rájuk, hiszen az elvet tőlük tanultuk: akkor is érdemes, sőt kell a jövőbe fektetni, amikor a jelenkor kihívásainak is nehéz megfelelni. Az oktatásnak úgy kell a szemünk előtt lebegni, mint a nemzet jövőjét meghatározó kérdésnek. Úgy becsüljük meg és úgy neveljük gyermekeinket, hogy majdan azt mondhassák: büszke vagyok, hogy itt kaptam meg az alapot a Hunyadiban, a Kőrösiben, a Rákócziban vagy a Baktayban. Úgy becsüljük meg tanárainkat, hogy elmondhassák: jó volt itt, ezeken a helyeken oktatni.
Ne féljünk a nagy történelmi személyek példájától, miközben tartsuk szem előtt: mindenki a maga helyén tegyen meg mindent magához képest azért, hogy a szűkebb pátriája és ezen keresztül a Haza felemelkedjen.
A gondolatnak teremtő ereje van. A gondolat cselekvést, a cselekvés eredményt szül.
Megköszönöm mindenkinek, a Képviselő-testületnek, a képviselőknek egyenként, Jegyző Úrnak, a Hivatal valamennyi dolgozójának, tanároknak, tervezőnek, kivitelezőnek, mindenkinek, aki a gondolataival, tetteivel és az eredményeivel hozzájárult egy kicsit is a mai naphoz, ahhoz, hogy egy nemzedék összefogásának szimbóluma, a Hunyadi János Általános Iskola megújulhatott és kibővülhetett.
Olyan lett, amilyennek elképzeltük.
Kedves Igazgató Asszony! Kedves Tanárok, Tanítók! Vegyék birtokba, lakják be az iskolát! Vigyázzanak a gyermekeinkre úgy, ahogy eddig is tették, tanítsák őket a szépre, a jóra, neveljék őket emberségre, úgy, ahogy Önök és az elődeink mindig is tették.
Projekt Kedvezményezett:
Dunaharaszti Város Önkormányzata
2330 Dunaharaszti, Fő út 152.
Közreműködő szervezet:
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.
1016 Budapest, Gellérthegy u. 30- 32.
www.vati.hu
További információ:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Irányító Hatóság
www.nfu.hu
|
